1421. március 16. Zsigmond király Kisvámosi Kozmának és Imre fiának adományoz két telket a Veszprém megyei (Kis)vámoson.

  • DREL DL 11.
  • DREL DL 11.
  • DREL DL 11.
  • DREL DL 11.
  • DREL DL 11.
  • DREL DL 11.

 

Eredeti: lappang. A fénykép alapján a hajtásoknál kissé hiányos, egyébként ép hártya. A szöveg alá nyomott titkos pecsét már lepergett. A pecsét helyén és az oklevél jobb felső sarkában a kancelláriai jegyzet: commissio propria domini regis. A hátlapon korabeli írással: Emerici de Wamus et Kozme.
Magyar fordítása: Az eredetiről készült fénykép mellett, a papír és az írás alapján a XIX. századból. A szöveget változatlan formában közöljük le, csak ott javítjuk lábjegyzetben, ahol értelemzavaró hiba miatt végképp szükséges volt.
Fénykép: DREL DL 11. Erről: MOL DF 275784.
Kiadás: KÖBLÖS József: A Dunántúli Református Egyházkerület Levéltárának magyar vonatkozású középkori oklevelei 1265-1525. Pápa, 1997. (A Pápai Tudományos Gyűjtemények kiadványai. Forrásközlések 1.) 54-57 (23. sz. dokumentum). A magyar fordítás: THURY Etele: Egy adat Vámos multjához a Hussita háboruból. = Dunántúli Protestáns Lap 1892. 664-666.
Regeszta:
 
 
Nos Sigismundus Dei gracia Romanorum rex semper augustus ac Hungarie, Bohemie, Dalmacie, Croacie etc. rex memorie commendamus significantes tenore presencium, quibus expedit, universis, quod nos, qui ex innata nobis regia benignitate cunctorum nobis fideliter obsequendum merita et actus virtuosos digne retribucionis bravio metiri, eosque exinde premiis solemus decorare donativis, consideratis et in nostri pectoris armario digne premetitis1, quibus fidelis noster dilectus Emericus filius Cosme de Kyswamus familiaris fidelis nostri dilecti Sebastiani de Solyag vicemagistri ianitorum nostre maiestatis serviciis nostram preveniret maiestatem, nam idem fratribus, sororibus et aliis rebus et bonis suis in predicto regno nostro Hungarie tanquam ad flatum venti derelictis et dimissis se ipsum in ipsum regnum nostrum Bohemie arduitate negociorum nostrorum impresenciarum agitandorum prudenti sagacitate animadversa transferendo et in eodem regno nostro Bohemie persone et rebus suis non parcendo, nostrisque immo pocius tocius orthodoxe fidei emulis utputa Wiclefistis seu Hussitis, qui fide katholica seu universali, quam tota plebs Christiana tenet derelicta, viam erroneam condam Iohannis Wicleff diu dampnati heretici fere per totum ipsum regnum nostrum Bohemie dogmatizantes innumeras huius regni nostri Bohemie incolarum animas a via veritatis averterunt et declinarunt, toto sui animi conamine resistendo et contra eosdem certamina bellica committendo nostre maiestatis et quamplurium principum et dominorum in conspectu nobis nostroque sacro dyademati regio valde studuit ad sumpmum nostri culminis honorem complacere, pretextu quorum volentes ad presens, prout promptis affectibus largius intendimus in futurum, eundem Emericum regie munificencie antidoto consolari, ut ceteri hoc viso ad similia fidelitatis opera fervendus incitentur, quendam fundum curie condam Iacobi filii Gregorii de predicta Kyswamus in eadem habitum pro eo et ex eo, quod idem condam Iacobus, sicuti asseritur, condam Laurencium filium Fabiani, fratrem suum patruelem et condivisionalem dyabolice consenciens suasioni ad instar Kaim interemisset, ad manus nostras regias, prout perhibetur, rite et legittime devolutum, necnon quendam alium fundum curie ipsorum proprium similiter in eadem Wamus in comitatu Wesprimiensi existenti habitum, in cuius dominio progenitores eorum pacifice perstitissent forentque et ipsi, ut fertur, de presenti, simul cum omnibus suis utilitatibus et pertinendis et presertim terris arabilibus cultis et incultis, silvis, nemoribus, aquis aquarumque decursibus, pratis, fenetis et generaliter cunctis utilitatum integritatibus quovis nominis vocabulo vocitatis sub suis veris metis et antiquis limitibus, quibus actenus rite tenti fuerunt et possessi, prefatis Cosme et Emerico filio eiusdem ipsorumque heredibus et successoribus universis ex certa nostra sciencia prelatorumque et baronum nostrorum sano ad id accedente consilio denuo et ex novo nove nostre donacionis titulo et omni eo iuri, quo iidem [nostre quomod]olibet incumbunt collacioni, dedimus, donavimus et contulimus, immo damus, donamus et conferimus iure perpetuo et irrevocabiliter possidendos, tenendos pariter et habendos salvo iure alieno harum nostrarum vigore et testimonio litterarum, quas in formam nostri privilegii redigi faciemus, dum nobis in specie fuerint reportate.
Datum in nostra civitate Hradystha in partibus Moravie, in dominica Ramispalmarum anno Domini Mo CCCCo XXo primo, regnorum nostrorum anno Hungarie, etc. XXXVo, Romanorum XIo et Bohemie primo.
 
Mi, Zsigmond, Isten kegyelméből 2-Rómaiak királya s a birodalom elseje-2, és Magyar-, Cseh-, Dalmát- Horvátország stb. királya, emlékezetül adjuk e jelen iratunkkal mindnyájoknak, a kiket illet, hogy mi, kik velünk született királyi kegyelemből, mindazoknak, kik nekünk híven engedelmeskednek, érdemeit és jeles tetteit méltó megjutalmazás módjával mérni és őket azoknak folytán adományos jutalmakkal díszesiteni szoktuk, 3-tekintetbe vévén és keblünk érzelmével méltatván, mikép hűséges és kedveltünk Imre, Kisvámosi Kozma fia, hü és ked­veltünk, Sólyagi Sebestyén ajtónállóink almesterének familiárisa,-3 Felségünk iránti szolgálatai által Felségünk előtt feltűnt, mert ö testvéreit, nővéreit és min­den egyéb dolgait és javait fenemlített (!) Magyarországunkban mintegy szél gyorsaságával elhagyva, 4-miután minden gonddal és eszéllyel jelenleg ott elinté­zendő ügyeinknek súlyát (!) értette, Csehországunkba elmenve, és ugyan Csehországunkban sem személyének, sem dolgainak nem engedvén, min (!) saját sőt az összes igaz hit elleneinek, t.i. a wiklefitáknak vagyis huszitáknak, kik a katholika vagyis általános hitet, mellyet az egész keresztyén nép tart, elhagy­ván néhai Wiklef János régen elítélt eretneknek ártalmas útján csaknem egész Csehországunkban szerte szét a hitet fejtegetvén (: dogmatizantes :) ugyan Csehországunk lakosainak számnélküli lelkeit az igaz­ság útjáról eltévesztették és félrevezették, lelkülete egész igyekezetével ellentállva, s ellenök harczolva-4 Felségünk és igen sok fejedelmek és föurak szeme láttára nekünk és királyi szent koronánknak fönségünk legnagyobb díszé­re különösen iparkodott tetszeni.
5-Ezeknek tekintetében már jelenleg akarván ezen Imrét a királyi bőkezű­ség adományában részesíteni, valamint jövendőben is ezt még bővebben szán­dékozunk, miszerint-5 mások ezt látván a hűség hasonló tetteire még inkább buzdíttassanak, azon 6-kurialis helyet-6, mellyet néhai Kisvámosi Jakab, Gergely­nek fia ugyan Kisvámoson bírt, s melly annak folytán, hogy ezen Jakab, mint állíttatik, néhai Lőrinczet, Fábiánnak fiát, saját vérrokonát és osztályos testvérét ördögi tanácsnak engedve Káin példájára megölte, királyi kezeinkre, mint mon­datik, jogosan és törvényesen háramlóit; nem különben 7-más nekik saját kurialis helyet-7, melly hasonlóképen Veszprém vármegyében fekvő Vámoson létezik, s mellynek birtokában békességesen voltak őseik és vannak jelenleg, mint tudatik, ők is, annak minden tartozékaival és jövedelmeivel, s név szerint szántásra való mívelt és nem mívelt földeivel, erdeivel, berkeivel, vizeivel és vízfolyásaival, rétéivel, szénatermő mezeivel, általában pedig bármi néven nevezhető minden haszonvételeivel igaz és régi határai közt, mellyek szerint eddig bírva voltak, az említett Kozmának és az ö fiának, Imrének, s minden örököseiknek és utódaik­nak bizonyos tudomásunk szerint s főpapjainknak és főurainknak ehhez járuló tanácsával, ismét és újra uj adományunk czímje mellett és mindazon joggal, mellyel 8-adományozásunknak tárgyát teszik-8, adtuk, adományoztuk és conferáltuk, sőt adjuk, adományozzuk és conferáljuk 9-örök időre való joggal és megmásithatatlanul bírandókat-9 mások jogainak épségben maradása mellett, ezen levelünknek erejével és tanúságánál fogva, mellyet ünnepélyes kiváltság (: privilégium :) formájában szerkeszteni fogjuk, ha nekünk mostani alakjában visszahozatik.
Kelt Hradis városunkban, Morvaországban, virágvasárnapján, az Úrnak 1421-dik évében, országlásunknak Magyarországban, stb. 35-dik; a római birodalomban 11-dik, és Csehországban első esztendejében.
 
1 Talán: premeritis.
2--2 Egy másik kéz belejavításával: Rómaiak királya s minden időben a birodalom gya­rapítója. Helyesebben: a rómaiak mindenkor felséges királya...
3--3 Helyesen: tekintetbe vévén méltó módon szívünk kamrájában is azokat az igen nagy érdemeket, melyek révén szeretett hívünk, Kisvámosi Kozma fia Imre, szeretett hívünk­nek, Sólyagi Sebestyén alajtónállómesterünknek familiárisa ...
4--4 Helyesen: miután Csehországunkba menvén bölcs éleselméjűséggel észrevette a jelen pillanatban nyugtalanító ügyeink nehézségét, ugyanazon Csehországunkban sze­mélyét és dolgait nem kímélve lelke teljes fáradozásával ellenállt ellenségeinknek, sőt az egész igaz hit ellenségeinek, vagyis a wicliffitáknak vagy huszitáknak, akik a katolikus vagyis egyetemes hitet, melyet az egész keresztény nép gyakorol, elhagyván, a néhai Wicliff János téves útját régóta átkos eretnekekként majdnem egész Csehországunkban tanították, és ezen Csehországunk lakosainak számtalan lelkét az igazság útjáról elvon­ták és letérítették; ellenük harci cselekményeket is hajtott végre, ezzel...
5--5 Helyesen: Ezekre való tekintettel ugyanezen Imrét bőkezűségünk viszontadományával a jelenben kárpótolni akarjuk, amíg érzéseink kinyilvánításával a jövőben bőkezűbben nem törekedhetünk (őt megvigasztalni), hogy...
6--6 Helyesen: telket.
7--7 Helyesen: egy másik saját telküket.
8--8 Helyesen: bármi módon is a mi adományozásunk (hatálya) alá tartozik.
9--9 Helyesen: örök jogon és visszavonhatatlanul (történő) birtoklásra, (kézben) tartásra és hasonlóképpen tulajdonlásra.