Egyháztörténeti feldolgozások

A Dunántúli Református Egyházkerület prédikátorai és rektorai I. 1526-1760. Szerk. Köblös József, Kránitz Zsolt. Pápa, 2022. (A Pápai Református Gyűjtemények kiadványai. Forrásközlések 10.) Második, bővített és javított, online kiadás.

A Dunántúli Református Egyházkerület prédikátorai és rektorai I. 1526-1760. Szerk. Köblös József, Kránitz Zsolt. Pápa, 2022. (A Pápai Református Gyűjtemények kiadványai. Forrásközlések 10.) Második, bővített és javított, online kiadás.

A Dunántúli Református Egyházkerület prédikátorairól és rektorairól készült adattár I. kötete 2009-ben jelent meg először. Azóta - hála jelentős számú adatközlőnknek is - számtalan újabb adat került napvilágra, melyek beépítése után indokoltnak látszott a jelentősen kibővült és módosult adatbázis hozzáférhetővé tétele, ha nem is nyomtatott, de legalább online formában. Az új adatok különféle színekkel lettek rögzítve, ami tükrözi a bővülés különböző időrétegeit is. Ezúton is kérjük mindazokat, akik új adatok birtokába kerülnek, juttassák el ezeket számunkra, hogy egy harmadik kiadásba azokat is beépíthessük! 

Megnyitás

Balogh Elemér: Az evangyéliom vértanúi a magyar evangyéliomi protestáns egyház gyászévtizedében  (1900)

Balogh Elemér: Az evangyéliom vértanúi a magyar evangyéliomi protestáns egyház gyászévtizedében (1900)

"....ama szellemi közösség, egység s testvériség érzetének megnyilatkozását látom, a mely hitvalló és vértanu apáinkat egykoron jó és balsorsban mindég áthatotta, egybefüzte. Mikor a gályarabságból kiszabadított evangyéliomi lelkészek megmentőjüknek Ruyter admiralisnak hajójára léptek, ez a haló poraiban is örökre áldott nemes és nagy lelkü férfiú többek közt eme szavakat intézte hozzájuk: ,,Eddig együtt szenvedtetek, ezentul együtt dolgozzatok!" És együtt dolgoztak. ..."

Megnyitás

Baráth József: A Gyermelyi Református Egyház története (1929)

Baráth József: A Gyermelyi Református Egyház története (1929)

"A történelmi értékek megitélésénél rendesen két véglettel találkozunk. Vannak, akik a múltnak csak szép és dicsőséges oldalát szemlélik s elragadtatással szólnak az olyan személyekröl és intézményekről, társadalmi és nemzeti szervezetekröl, akik, vagy amelyek gyökereiket a mult legmélyebb rétegeibe bocsátják le. A jelen kornak minden újabb eszmeáramlata s minden újabb irányu tevékenysége iránt bizalmatlansággal viseltetnek. Viszont az ellentábor lenézéssel és lekicsinyléssel szól mindenröl, ami régi s így szerinte túlhaladott álláspont. Becse és értéke elöttük csak annak van, ami új s egyúttal a haladást és fejlödést jelenti, mert ezé a jövö."

Megnyitás

Czakó Gyula: A Balatonkenesei Református Egyház története (1912)

Czakó Gyula: A Balatonkenesei Református Egyház története (1912)

A BALATONKENESEI REFORMÁTUS EGYHÁZ TÖRTÉNETE BALATONKENESE KÖZSÉG MULTJA ÉS HATÁRA - IRTA: CZAKÓ GYULA BALATONKENESEI REFORMÁTUS LELKÉSZ -
EZEN KÖNYVECSKE TISZTA JÖVEDELME A BALATONKENESEI REF. EGYHÁZ ORGONA-ALAPJA JAVÁRA LESZ FORDITVA - PÁPA - NYOMATOTT A FŐISKOLAI KÖNYVNYOMDÁBAN, 1912

Megnyitás

Demjén Márton: Emlékkönyv  főtiszteletű és méltóságos Antal Gábor  dunántúli ev. ref. püspök úrnak a veszprémi egyházmegyében tartott egyházlátogatásáról. 1904

Demjén Márton: Emlékkönyv főtiszteletű és méltóságos Antal Gábor dunántúli ev. ref. püspök úrnak a veszprémi egyházmegyében tartott egyházlátogatásáról. 1904

"Óhajtottam a veszprémi ev. reform. egyházmegyét, a melyhez engem az őszinte gyermeki szeretet csatol, és annak egyházait már régebben meglátogatni, hogy ez áItal eleget tegyek nemcsak az egyházi törvény áItal rám rótt kötelességnek; hanem az egyházak vezetői és hívei iránt érzett azon jó szándékomnak, a melyre vonatkozóIag az apostollal én is elmondhatom: ,,Kívánlak titeket látni, hogy valami lelkiajándékot közölhetnek veletek. Róm. I. II."

Megnyitás

Fábián Zoltán: A Nemesdédi  Ev. Ref. Egyház története (1906)

Fábián Zoltán: A Nemesdédi Ev. Ref. Egyház története (1906)

"....azon nagyfontosságu cél is lebegett előttem, hogy egy olyan könyvet adjak híveim kezébe, melyből mindenki megismerje egyházának mútját; s az egyház multjának megismerése szolgáljon a hit erősítésére.
E munka lapjain megörökíttetik az ősöknek az egyházhoz való ragaszkodása, szeretete és áldozatkészsége; mindez szülje ujjá a szíveket szeretetben, vallásos búzgóságban s áldozatkészségben....."

Megnyitás

Harsányi István: A magyar biblia (1927)

Harsányi István: A magyar biblia (1927)

"A "BETHLEN KÖNYVTÁR" e kötete a magyar bibliával, a magyar bibliafordítások történetével foglalkozik. Megírására az a körülmény sarkall, hogy mindezidáig nélkülöznünk kellett olyan munkát, mely kitűzött tárgyunk történetét legalább vázlatosan felölelje. A róm. katholikus bibliafordítások történetével - sajnos - csak egy 56 lapnyi irodalomtörténeti tanulmány foglalkozik (a Gerő Jánosé. 1901.), amely azonban boldog elfogultságában úgy a Huszita-bibliát, mint Komjáthy, Pesti es Sylvester bibliafordítását még mind r.-kath. egyházi munkáknak tartja. Emellett telve van botrányos hibákkal is."

Megnyitás

Görög Ernő: A Veszprémi Evangélikus Egyházmegye története. (1926)

Görög Ernő: A Veszprémi Evangélikus Egyházmegye története. (1926)

Az egyházmegye történetéhez az adatgyűjtés munkája már régen megkezdődött. Hrabowsky György, palotai, lajoskomáromi lelkész, senior, hangyaszorgalommal gyűjtögette az adatokat. Nagy értékü munka volna, ha megírta volna Dunántúl történetét, hiszen több, mint száz esztendővel élt előttünk s ami nekünk ma múlt, az őneki meg jelen volt. Az 1816. évi egyházmegyei gyűlés 9. pontjában felhívhatnak a lelkészek, hogy a gyülekezet kebeleben történt régi nevezetesebb dolgokról szóló irományokat hiteles formában a senior útján küldjék be a superintendenshez. Az 1870. évi püspöklátogatáskor is sok történeti adat jött össze. 1887-ben Gyurátz Ferenc, pápai lelkész (később esperes, majd püspök) akarta megírni az egyházmegye történetét, be is kérte a lelkészektől gyülekezeteik történetét, de Gyurátznak saját gyülekezete is annyi munkát adott, illetve ő maga annyi munkát keresett magának, hogy egy hosszú időt igény bevevő monográfia megírására nem maradhatott ideje. Az ekkor beékelődött történetek azonban igy is értékes forrásmunkák."

Megnyitás

Gueth Sándor: A Felső-Eöri Evang. Reform. Egyház története (1873)

Gueth Sándor: A Felső-Eöri Evang. Reform. Egyház története (1873)

"Felső-Eőr hazánk nyugati határszéléhez közel Vasmegyében fekvő - 1841 óta - mezőváros 3124 lakossal, tisztán magyar reformatus, magyar és német r. katholikus, s egészen német nyelvű evang. anya-gyülekezetekkel, s mind három felekezetü templommal. Eredete egyidejü a hon alapításával, amennyiben Felső- és Alsó-Eőr lakosai István, László, IV. Béla és Robert Károly királyok oklevelei szerint Borostyánkőtől Németujvárig határőrök voltak, amely szolgálataikért nyerték az emlitett királyoktól ezen helységeket vidékeivel, jogaival és szabadságaival együtt.· - Rudolf király által 1582. febr. 18-án kiadott adománylevél szerint e két helység határa 64 külön nevü nemes családnak adományoztaték."

Megnyitás

Győry Elemér: Jókai hagyatéka  (1925)

Győry Elemér: Jókai hagyatéka (1925)

"És most száz esztendő multán istentiszteleteket tartunk, alig jöttünk ki a lyrai és drámai költészet ívelt dómjaiból, belépünk az elbeszélő költészet templomába, mely misztikus, mint az éjszaka és mesés, mint kelet szépsége, Istent áldani, hogy nemzetünknek megpróbáltatásoktól súlyos évtizedeiben ezeket a világitó lelkeket adományozta és hogy amikor ujra eljöttek a napok, melyekben Hungária ismét gyászfátyollal födi arcát és könnyek között zokogja „ nem szeretem ezeket", azoknak a lánglelkeknek fényénél megvilágosodhatunk, hősugarainál felmelegedhetünk. Ez az esztendő a Jókai esztendeje. Különösen nekünk komáromiaknak, mert mindaz, ami Jókaiban művészi érték és örökbecsű, míg egyfelől magyarságából, addig másfelől pátriájából fakad és táplálkozik.
Ezért hullott ránk özönnel a nagy mesemondó, az egész művelt világnak és egyetemes irodalomnak egyik leginkább kiemelkedő alakját megillető tisztelet babérkoszorujából a sok fényes levél a Petőfi Társaság komáromi nagygyülésén. "

Megnyitás