Egyháztörténeti feldolgozások

Baráth József: A Gyermelyi Református Egyház története (1929)

Baráth József: A Gyermelyi Református Egyház története (1929)

"A történelmi értékek megitélésénél rendesen két véglettel találkozunk. Vannak, akik a múltnak csak szép és dicsőséges oldalát szemlélik s elragadtatással szólnak az olyan személyekröl és intézményekről, társadalmi és nemzeti szervezetekröl, akik, vagy amelyek gyökereiket a mult legmélyebb rétegeibe bocsátják le. A jelen kornak minden újabb eszmeáramlata s minden újabb irányu tevékenysége iránt bizalmatlansággal viseltetnek. Viszont az ellentábor lenézéssel és lekicsinyléssel szól mindenröl, ami régi s így szerinte túlhaladott álláspont. Becse és értéke elöttük csak annak van, ami új s egyúttal a haladást és fejlödést jelenti, mert ezé a jövö."

Megnyitás

Czakó Gyula: A Balatonkenesei Református Egyház története (1912)

Czakó Gyula: A Balatonkenesei Református Egyház története (1912)

A BALATONKENESEI REFORMÁTUS EGYHÁZ TÖRTÉNETE BALATONKENESE KÖZSÉG MULTJA ÉS HATÁRA - IRTA: CZAKÓ GYULA BALATONKENESEI REFORMÁTUS LELKÉSZ -
EZEN KÖNYVECSKE TISZTA JÖVEDELME A BALATONKENESEI REF. EGYHÁZ ORGONA-ALAPJA JAVÁRA LESZ FORDITVA - PÁPA - NYOMATOTT A FŐISKOLAI KÖNYVNYOMDÁBAN, 1912

Megnyitás

Demjén Márton: Emlékkönyv  főtiszteletű és méltóságos Antal Gábor  dunántúli ev. ref. püspök úrnak a veszprémi egyházmegyében tartott egyházlátogatásáról. 1904

Demjén Márton: Emlékkönyv főtiszteletű és méltóságos Antal Gábor dunántúli ev. ref. püspök úrnak a veszprémi egyházmegyében tartott egyházlátogatásáról. 1904

"Óhajtottam a veszprémi ev. reform. egyházmegyét, a melyhez engem az őszinte gyermeki szeretet csatol, és annak egyházait már régebben meglátogatni, hogy ez áItal eleget tegyek nemcsak az egyházi törvény áItal rám rótt kötelességnek; hanem az egyházak vezetői és hívei iránt érzett azon jó szándékomnak, a melyre vonatkozóIag az apostollal én is elmondhatom: ,,Kívánlak titeket látni, hogy valami lelkiajándékot közölhetnek veletek. Róm. I. II."

Megnyitás

Fábián Zoltán: A Nemesdédi  Ev. Ref. Egyház története (1906)

Fábián Zoltán: A Nemesdédi Ev. Ref. Egyház története (1906)

"....azon nagyfontosságu cél is lebegett előttem, hogy egy olyan könyvet adjak híveim kezébe, melyből mindenki megismerje egyházának mútját; s az egyház multjának megismerése szolgáljon a hit erősítésére.
E munka lapjain megörökíttetik az ősöknek az egyházhoz való ragaszkodása, szeretete és áldozatkészsége; mindez szülje ujjá a szíveket szeretetben, vallásos búzgóságban s áldozatkészségben....."

Megnyitás

Görög Ernő: A Veszprémi Evangélikus Egyházmegye története. (1926)

Görög Ernő: A Veszprémi Evangélikus Egyházmegye története. (1926)

Az egyházmegye történetéhez az adatgyűjtés munkája már régen megkezdődött. Hrabowsky György, palotai, lajoskomáromi lelkész, senior, hangyaszorgalommal gyűjtögette az adatokat. Nagy értékü munka volna, ha megírta volna Dunántúl történetét, hiszen több, mint száz esztendővel élt előttünk s ami nekünk ma múlt, az őneki meg jelen volt. Az 1816. évi egyházmegyei gyűlés 9. pontjában felhívhatnak a lelkészek, hogy a gyülekezet kebeleben történt régi nevezetesebb dolgokról szóló irományokat hiteles formában a senior útján küldjék be a superintendenshez. Az 1870. évi püspöklátogatáskor is sok történeti adat jött össze. 1887-ben Gyurátz Ferenc, pápai lelkész (később esperes, majd püspök) akarta megírni az egyházmegye történetét, be is kérte a lelkészektől gyülekezeteik történetét, de Gyurátznak saját gyülekezete is annyi munkát adott, illetve ő maga annyi munkát keresett magának, hogy egy hosszú időt igény bevevő monográfia megírására nem maradhatott ideje. Az ekkor beékelődött történetek azonban igy is értékes forrásmunkák."

Megnyitás

Gueth Sándor: A Felső-Eöri Evang. Reform. Egyház története (1873)

Gueth Sándor: A Felső-Eöri Evang. Reform. Egyház története (1873)

"Felső-Eőr hazánk nyugati határszéléhez közel Vasmegyében fekvő - 1841 óta - mezőváros 3124 lakossal, tisztán magyar reformatus, magyar és német r. katholikus, s egészen német nyelvű evang. anya-gyülekezetekkel, s mind három felekezetü templommal. Eredete egyidejü a hon alapításával, amennyiben Felső- és Alsó-Eőr lakosai István, László, IV. Béla és Robert Károly királyok oklevelei szerint Borostyánkőtől Németujvárig határőrök voltak, amely szolgálataikért nyerték az emlitett királyoktól ezen helységeket vidékeivel, jogaival és szabadságaival együtt.· - Rudolf király által 1582. febr. 18-án kiadott adománylevél szerint e két helység határa 64 külön nevü nemes családnak adományoztaték."

Megnyitás

Győry Elemér: Jókai hagyatéka  (1925)

Győry Elemér: Jókai hagyatéka (1925)

"És most száz esztendő multán istentiszteleteket tartunk, alig jöttünk ki a lyrai és drámai költészet ívelt dómjaiból, belépünk az elbeszélő költészet templomába, mely misztikus, mint az éjszaka és mesés, mint kelet szépsége, Istent áldani, hogy nemzetünknek megpróbáltatásoktól súlyos évtizedeiben ezeket a világitó lelkeket adományozta és hogy amikor ujra eljöttek a napok, melyekben Hungária ismét gyászfátyollal födi arcát és könnyek között zokogja „ nem szeretem ezeket", azoknak a lánglelkeknek fényénél megvilágosodhatunk, hősugarainál felmelegedhetünk. Ez az esztendő a Jókai esztendeje. Különösen nekünk komáromiaknak, mert mindaz, ami Jókaiban művészi érték és örökbecsű, míg egyfelől magyarságából, addig másfelől pátriájából fakad és táplálkozik.
Ezért hullott ránk özönnel a nagy mesemondó, az egész művelt világnak és egyetemes irodalomnak egyik leginkább kiemelkedő alakját megillető tisztelet babérkoszorujából a sok fényes levél a Petőfi Társaság komáromi nagygyülésén. "

Megnyitás

Kapitány József: A Csurgónagymartoni Ref. Leányegyház története (1942)

Kapitány József: A Csurgónagymartoni Ref. Leányegyház története (1942)

"Nagymarton község eredete, keletkezése ismeretlen. Első lakói valószínűleg a csurgói várurak szolgálatában álló pásztoremberek voltak, többnyire kanászok, kik barmaikat a Nagyárok (Máriás patak) mellett deleltetvén az akkor még bővebb vizű ároknak az erdő almás (Almág, Ómág) részének átellenében levő nagymartján (mart= part) építettek maguknak szállásokat, gunyhókat. Az evangéliumi hittel, valamint közel lakó rokonaik, úgy a nagymartoniak is a mohácsi vész után, talán Babócsa, Csurgó és Kanizsa várának a töröktől való elfoglalása után ismerkedtek meg.
Tudva levő dolog ugyanis, hogy a klastromokban lakó barátok, mihelyt a törökök közeledéséről értesültek, mindenhonnan gyorsan elmenekültek s a lelki vezér nélkül maradt hívek tárt karokkal fogadták az evangéliumi tan hirdetőit."

Megnyitás

Kathona Géza: A Csákberényi Református Egyház története (1937)

Kathona Géza: A Csákberényi Református Egyház története (1937)

"Megnyitom az én számat példabeszédre; rejtett dolgokat szólok a régi időből. Amiket hallottunk és tudunk; és amiket atyáink beszéllek nékünk. Nem titkoljuk el azokat az ö fiaiktól; a jövö nemzedéknek is elbeszéljük az Ur dicséretét, hatalmat és csodáit, amelyeket cselekedett. Zsolt. 78: 2-4."

Megnyitás

Kádár Lajos: A Nagykanizsai Református Egyház története (1931)

Kádár Lajos: A Nagykanizsai Református Egyház története (1931)

"A nagykanizsai református missziói egyházközség, amely 1887-ben alakult, a zágrábi ref. egyházközség megalakulásáig a Tapolca vidékétől Fiuméig és a stájer határszélig kiterjedő óriási terület refor­mátus missziói központja volt; de még ma - a trianoni országcsonkítás és a keszthelyi ref. fiókegyház 1926-ban bekövetkezett arányosítása után - is Magyar­országnak legnagyobb missziói területet felölelő egyházközsége, mert Zalavármegye nagykanizsai, lete­nyei és pacsai járásában és Somogymegye szomszédos csurgai es marcali-i járásában összesen 126 politikai községben teljesiti a ref. híveknek lelki gondozását."

Megnyitás