Egyháztörténeti feldolgozások

dr. Miklós Ödön: A magyar protestáns egyházalkotmány kialakulása a reformáció századában (1942)

dr. Miklós Ödön: A magyar protestáns egyházalkotmány kialakulása a reformáció századában (1942)

"...Kutatásaim, úgy látszik, a magyar reformáció bonyolult folyamatának megértéséhez is jelentékenyen hozzájárulnak azon a belső, rejtett összefüggésen keresztül, mely az élet minden jelenségében a forma és tartalom között fennáll. Mint feladattom megoldásának melléktermékei új távlatokat nyitnak, melyek közelebbi vizsgalatra érdemesek. Lehetséges, hogy még magam is foglalkozhatom velük, de bizonnyal lesznek, akiknek figyelmét előtérbehelyezésükkel felkeltettem.
Mindenesetre nyugodtan állítom, hogy jó munkát igyekeztem végezni, de sikerét, — magam is tudom, — az idő fogja megmutatni. Az idő, mely a maradandót megőrzi és az elmúlásra ítéltet eltemeti. Nemcsak a történelemben, hanem a történetírásban sincs megállás. ..."

Megnyitás

dr. Nagy Gyula: A Kisharsányi Református Egyház története (1930)

dr. Nagy Gyula: A Kisharsányi Református Egyház története (1930)

"... A drávamelléki magyar nép a reformáció által találta meg Istenét; mint hosszas vándorlásból a hazatért, eltévedt gyermek, boldogan oda telepedett az Atya lábához és azóta soha se lett hűtlen, vagy pártütő. Vállalta a mártíromság súlyos keresztjét, melynek hordozásából vér, veríték, könnycsepp hullott. A küzdő élet e drága cseppjei patakká dagadtak, hogy hangtalan csobogásukkal beszéljenek a sok elfojtott fájdalomról. ..."

Megnyitás

dr. Nagy Gyula: A Pátkai Református Egyházközség Története (1943)

dr. Nagy Gyula: A Pátkai Református Egyházközség Története (1943)

"... Ötvennyolc évvel ezelőtt (1885-ben), Biczó Pál akkori lelkész megírta és kiadta a pátkai református egyház történetét. Azt óhajtotta, hogy a múlt ismeretéből épüljön az egyház. Az események azt mutatják, hogy nem nagyon épült, mert alatta és utána is kiütköztek azok a hibák, melyek sok keserűségnek voltak az okozói. A helyzeten a világháború is rontott, mert utána mégjobban felszabadultak a kis közösségek életében is a széthúzás és rombolás szellemei. Krisztus egyházában is a gyűlölség dominált, mert olyan választottak igazgatták, kiknek soha se jutott eszébe arra gondolni, hogy , "vajjon a Krisztus mit vár tőlem ?" E miatt volt minden baj. A sok csalódás és szenvedés után - Isten kegyelméből - tovább jutott egyházunk az élet útján. ...."

Megnyitás

Nagy Sándor: Hálaadás a templom alapjától a csillagig (1942)

Nagy Sándor: Hálaadás a templom alapjától a csillagig (1942)

„Az Érsekujvári Református Fiókegyház HALAADÁS temploma", - Épült: 1941. IX. 27 - 1942. X. 30-ig. Felszentelése 1942. Xl. 8.

Megnyitás

Nemesdédi Szabó Bálint: Emlékkönyv dr. Antal Géza egyházlátogatásáról  (1929)

Nemesdédi Szabó Bálint: Emlékkönyv dr. Antal Géza egyházlátogatásáról (1929)

"A belsősomogyi református egyházmegye életének, történetének legközelebbi félszázadához két oly magasan kiemelkedő, jelentőségét, jövőre való kihatását tekintve valósággal korszakalkotónak mondható esemény emléke fűződik, mely örökre felejthetetlen marad az itt élő refor­mátus hívek előtt s fénye, világa ott fog ragyogni a késő nemzedék, a fiak és unokák lelkében is.
Az egyik, időrendben első ilyen esemény volt néhai b. e. Antal Gábor püspök úrnak a múlt század végén, az 1898. évben egyházmegyénkben történt látogatása; a másik egyházkerületünk ez idő szerinti, köztiszteletben és szeretetben álló tudós püspökének, dr. Antal Géza úr­nak az 1926. és 1927. években végzett főpásztori egyház­látogató körútja. "

Megnyitás

Petőfi Sándor 1823-1923.  (1923)

Petőfi Sándor 1823-1923. (1923)

A PÁPAI REFORMÁTUS FŐISKOLA HÓDOLATA 1923. MÁRCIUS 15-ÉN.

Megnyitás

Pongrátz József: Dr. Antal Géza irodalmi munkássága 1881-1928 (1929)

Pongrátz József: Dr. Antal Géza irodalmi munkássága 1881-1928 (1929)

A negyvenéves lelkész-tanári jubileumra összeállította Pongrácz József theológiai tanár, a pápai főiskola könyvtárnoka.

Megnyitás

Rácz István: A Kerczai  Ev. Ref. Egyház története (1897)

Rácz István: A Kerczai Ev. Ref. Egyház története (1897)

"A kerczai ev. ref. egyház történetével, keletkezésének körülményeivel úgy vagyunk, mint hazánkban a legtöbb református egyház történetével: ennek múltját is sötét homály borítja el szemeink elől.
Mikor alakult meg Kerczán a református egyház? Ki volt az első lelkésze, tanítója ezen egyháznak? Melyik évben vagy évszázadban fogadtak be ennek lakosai a megújított vallást? E kérdésekre biztos feleletet adni nem lehet. Abból a korból semmi történeti emlék, semmi okirat nem maradt fenn számunkra, — ha maradt is fenn, az nem került eddig napfényre: ismeretlen, vagy hozzáférhetetlen helyen van..
De azért ha nincs is írott emlékünk, következtetni lehet és igen valószínű, hogy Kerczán a XVI. század végén vagy a XVII. század elején már megalakult a református egyház. "

Megnyitás

Szabó Imre: A Pápai Ref. Főiskolai Ifjúsági Képzőtársulat története (1913)

Szabó Imre: A Pápai Ref. Főiskolai Ifjúsági Képzőtársulat története (1913)

"Jó megemlékezni a régiekről. Jó tudni a múltat, amelyen a jelen alapszik s a jövő épül. Azok idejét szándékozom bemutatni, akik öntudatlanul is szép történetet irtak tetteikkel. A pápai tanuló ifjuság idealizmusának történetét, az első szárnypróbákat, az eszthetikai és erkölcsi nézetek kialakulását veszi itt a kegyes olvasó, amint azok a „képzötársulat" kereteiben s eszközei felhasználásával kifejlődtek. Az itjúság történetét, mely mindenkor reménységre jogosít, az önmunkásság szeretetét, melytől a jövő nemzedék karaktere függ, - ezt foglalja magában a képzőtársulat."

Megnyitás

 Dr. Szabó István: Levéltári útmutató   (1941)

Dr. Szabó István: Levéltári útmutató (1941)

„A magyarországi református egyház Egyetemes Konventje — az egyházkerületektől ad hoc nyert törvényes felhatalmazás birtokában — ezért tartotta elodázhatatlannak, hogy igen gondos előkészítés után 1938. július 1-i hatállyal életbeléptesse levéltári szabályzatát, majd annak kiegészítő függelékeképpen 1940. július hó 1-i hatállyal a másolási és kutatási szabályzatot. E két szabályzat gyakorlati alkalmazásának megkönnyítésére pedig az ország egyik legelső levéltári szakemberével és történettudósával, Dr. Szabó Istvánnal — kinek Dr. Miklós Ödön nagycsepelyi lelkipásztorral, a kiváló történetkutatóval együtt már a szabályzatok előmunkálataiban és elkészítésében is oroszlánrésze volt — kidolgoztatta az itt most közrebocsátott részletes magyarázatot és tájékoztatást, bizonyos mértekig végrehajtási utasításul is, de mindenesetre az alkalmazás zsinórmértékéül.”

Megnyitás