Egyháztörténeti feldolgozások

Pongrátz József: Dr. Antal Géza irodalmi munkássága 1881-1928 (1929)

Pongrátz József: Dr. Antal Géza irodalmi munkássága 1881-1928 (1929)

A negyvenéves lelkész-tanári jubileumra összeállította Pongrácz József theológiai tanár, a pápai főiskola könyvtárnoka.

Megnyitás

Rácz István: A Kerczai  Ev. Ref. Egyház története (1897)

Rácz István: A Kerczai Ev. Ref. Egyház története (1897)

"A kerczai ev. ref. egyház történetével, keletkezésének körülményeivel úgy vagyunk, mint hazánkban a legtöbb református egyház történetével: ennek múltját is sötét homály borítja el szemeink elől.
Mikor alakult meg Kerczán a református egyház? Ki volt az első lelkésze, tanítója ezen egyháznak? Melyik évben vagy évszázadban fogadtak be ennek lakosai a megújított vallást? E kérdésekre biztos feleletet adni nem lehet. Abból a korból semmi történeti emlék, semmi okirat nem maradt fenn számunkra, — ha maradt is fenn, az nem került eddig napfényre: ismeretlen, vagy hozzáférhetetlen helyen van..
De azért ha nincs is írott emlékünk, következtetni lehet és igen valószínű, hogy Kerczán a XVI. század végén vagy a XVII. század elején már megalakult a református egyház. "

Megnyitás

Szabó Imre: A Pápai Ref. Főiskolai Ifjúsági Képzőtársulat története (1913)

Szabó Imre: A Pápai Ref. Főiskolai Ifjúsági Képzőtársulat története (1913)

"Jó megemlékezni a régiekről. Jó tudni a múltat, amelyen a jelen alapszik s a jövő épül. Azok idejét szándékozom bemutatni, akik öntudatlanul is szép történetet irtak tetteikkel. A pápai tanuló ifjuság idealizmusának történetét, az első szárnypróbákat, az eszthetikai és erkölcsi nézetek kialakulását veszi itt a kegyes olvasó, amint azok a „képzötársulat" kereteiben s eszközei felhasználásával kifejlődtek. Az itjúság történetét, mely mindenkor reménységre jogosít, az önmunkásság szeretetét, melytől a jövő nemzedék karaktere függ, - ezt foglalja magában a képzőtársulat."

Megnyitás

Thúry Etele: A Fehérvár-Csurgói Ev. Reform. Egyház rövid története (1885)

Thúry Etele: A Fehérvár-Csurgói Ev. Reform. Egyház rövid története (1885)

"Az egyetemes református egyház történetében, jóllehet a csurgói reform. egyház elejétől fogva nagyon kevés részt vett, és így nem is érezte közelebbről ama mozgalmakat, melyek a magyar protestánsokat úgy a hitjavítás ideje alatt, mint azután is folyvást érintették, mégis megvan a maga sajátságos története ennek is, és fájdalom, — hogy mint csaknem mindenütt — úgy itt is az első századok történetei nem fedezhetők fel, mint másutt, úgy itt is kitépte, megsemmisítette e lapokat az idő vaskeze, számos viszontagságai."

Megnyitás

Thúry Etele: A Szentantalfai Ev. Ref. Egyház története (1896)

Thúry Etele: A Szentantalfai Ev. Ref. Egyház története (1896)

"Valahányszor egy-egy elsárgult régi feljegyzésre­ találok, melyből ref. egyházunk multjára vonatkozólag valamit tanulhatok, mindig felujulnak a lelkemben Cato örökre igaz szavai: "őrizzük, tartsuk fen emlékeinket, gyűjtsük össze töredékeinket, nehogy végleg elvesszenek azok, s ez által is üresebb legyen a. mult, szegényebb a. jelen és kétesebb a jövő. A mi egyházaink történetére vonatkozó emlékeknek legnagyobb részét megemésztette az idők vaskeze; a mi meg van, azt legalább mentsük meg az enyészettől, míg olvashatók a penészes levelek. Ebből a szempontból közlöm a szentalfai ref. egyházra vonatkozó tanúhallgatási jegyzőkönyveket."

Megnyitás

Dr. Tóth Endre: Az Adásztevelre száműzött Pápai Főiskola        1753-1783 (1933)

Dr. Tóth Endre: Az Adásztevelre száműzött Pápai Főiskola 1753-1783 (1933)

"Régi dolgokra, régi emberekre, régi diákokra emlékezni jöttünk ide, az adászteveli gyülekezet templomába. Hallgassátok meg a régi történetet - a mesébe illő hőskölteményt - az Adásztevelre számüzött pápai főiskola történetét!
1531 óta számlálta esztendeit a pápai főiskola. Sok nélkülözéssel; megverettetéssel, de Istenben bizva meg nem tántorodott, el nem enyészett nélkülözések és megverettetések között sem. Mignem a külső eröszak, az erösebb fegyvere be nem zárta kapuit s el nem némította a pápai professzorok és diákok ajkát."

Megnyitás

Tóth Endre: A Dunántúli Református Egyházkerület Levéltára (1939)

Tóth Endre: A Dunántúli Református Egyházkerület Levéltára (1939)

"A dunántúli református egyházkerület levéltárának keletkezése kímutathatólag a 18. század második felére esik. Az 1765. évi adásztevelí egyházkerületi közgyűlésen, Torkos Jakab superintendenssége alatt hozták meg ugyanis a következő határozatot:
,,Hogy a ven. superintendentiának dolgai rendesebben és helyesebben folyhassanak, elvégeztetett, hogy a v. superintendentia számára egy téka csináltassék, melynek a tractusok számjok szerint legyenek fiókjai, melyekben a tractusok levelei, mint valami archívumban conserváltassanak, nem különben a missilis, de közjóra célozó leveleknek legyen benne valamely repositoriuma."
Ez a kezdet: egy téka kilenc fiókkal. S az első rendezési elv: az iratoknak egyházmegyék szerint való osztályozása."

Megnyitás

Dr. Tóth Endre: Jókai és Pápa (1943)

Dr. Tóth Endre: Jókai és Pápa (1943)

"Az a dunántúli kis város, ott a Bakony alján, amelyiknek képviseletében itt megjelentünk, sok szempontból igényelheti, múltjánál és jelenénél fogva, az érdeklődést, a figyelmet. De úgy tetszik, hogy ha indokolni ·akarnám ezt az igényt, nehéz lenne a választás, hogy melyik eseményt, vagy történést tartsam olyannak, amelyik emellett a legerősebb indok lehet.
Beszélhetnénk a legendáról, mely szerint István királyunk idáig jött, eléje a koronát hozó Asztrik apátnak.
Beszélhetnénk arról a két várról, Bellerszegről és Zsemlérről, :amelyek a középkorban a mostani város helyén állottak, mely »két szomszédvár« sokszor látta bástyái alatt a testvér-vér hullását. Szólhatnék a IV. Bélát a tatárvész idején Dalmáciába kísérő pápai plébánosról. Elmondhatnám, hogy mikor Pápa várának az urai a Garák voltak, az itt tartott országgyűlésen fogadta meg a Siklósról szabadult Zsigmond király, hogy, ezentúl az ország törvényeit megtartja. Vagy elmondhatnám, hogy itt állott s áll ma is az ősz Peterdi háza. Beszélhetnék az Enyingi Törökökről, az Eszterházyakról, vagy a török és kuruc világ harcairól, a francia betörésről, - mind megannyi érdeklődésre számot tartható részéről a város történetének.
De úgy érzem, hogy arról kell beszélnem, ami lényegében a város , szellemi fejlődésének s naggyá tételének útját megszabta, s arról, akinek zsenije ezt az utat fénnyel árasztotta: a négyszázéves kollégiumról s annak egykori, száz év előtti diákjáról: Jókai Mórról!"

Megnyitás

Dr. Tóth Endre: A Pápai Református Egyház története (1941)

Dr. Tóth Endre: A Pápai Református Egyház története (1941)

"Pápa város a legrégebbig időktől szerepel a történelemben. Vannak emlékek, amelyek arra mutatnak, hogy ameddig a történelem vissza tud tekinteni a múltba, ezen a helyen mindig lakott területet talál. A bronzkorszak emlékét néhány, a Kishegyen talált lelet őrzi. Az avarok idejéből való s régi nagy településre mutat az Úrdombon feltárt sirmező. Későbbi korból több szláv elnevezés alapján következtetni lehet szlovén telepesek itt tartózkodására is.
A honfoglalás után Pápa fejedelmi birtok lesz, majd a királyság megállapítása után királyi birtok.
A középkorban a mai város területén két helység is áll. Egyik: »Bellerszeg« a Tapolca jobb partján, a város északi részén volt, amely a Pápa családról, mint földesúrtól kapta új s később mindkettőre használt nevet, a másik a Tapolca balpartján a mostani kertektől délfelé húzódott Zsemler. Ennek birtokosai a 14. században a Garák voltak. A Hunyadiak korában már egyesül a két, addig sokat perlekedő helység s Hunyadi Mátyás a Szapolyaiknak adja el az akkor már kiváltságos várost, akiknek a kezén van meg a reformáció megindulásakor is."

Megnyitás

Tóth Endre: A Tápi Református Egyház története  (1925)

Tóth Endre: A Tápi Református Egyház története (1925)

"Valahányszor egy-egy maroknyi református gyülekezet hányódásait olvasom le régi elfakult írásokból, elgondolkozom, úgy eltűnődőm.
Mennyi reménységgel, hittel indult meg egy-egy gyülekezet munkája s a sok reményt mennyi gyász, mennyi keserűsége követte. Letört reményekből azonban mindig megmaradt a hit.
Az a hit, amelyik hegyeket mozgat. Az a hit, amelyik csodákat tesz. Az a hit, amelyik nem alszik el, nem semmisül meg a pokol minden támadása, minden cselvetése, minden pusztítása között sem. Az a hit, mely megment pusztuló templomot, rombadűlt egyházat; az a hit, mely a holtnak vélt tetemet új életre hívja. Az a hit, amely rég elfelejtett zsoltárdallamot szólaltat meg halottnak vélt ajkakon. Az a hit, amely Istenben él s Ő általa nem csügged, megmarad, új tettekre kész ! "

Megnyitás