Egyháztörténeti feldolgozások

Kádár Lajos: A Nagykanizsai Református Egyház története (1931)

Kádár Lajos: A Nagykanizsai Református Egyház története (1931)

"A nagykanizsai református missziói egyházközség, amely 1887-ben alakult, a zágrábi ref. egyházközség megalakulásáig a Tapolca vidékétől Fiuméig és a stájer határszélig kiterjedő óriási terület refor­mátus missziói központja volt; de még ma - a trianoni országcsonkítás és a keszthelyi ref. fiókegyház 1926-ban bekövetkezett arányosítása után - is Magyar­országnak legnagyobb missziói területet felölelő egyházközsége, mert Zalavármegye nagykanizsai, lete­nyei és pacsai járásában és Somogymegye szomszédos csurgai es marcali-i járásában összesen 126 politikai községben teljesiti a ref. híveknek lelki gondozását."

Megnyitás

Köblös József: A Dunántúli Református Egyházkerület Levéltárának magyar vonatkozású középkori oklevelei 1265-1525

Köblös József: A Dunántúli Református Egyházkerület Levéltárának magyar vonatkozású középkori oklevelei 1265-1525

KÖBLÖS József: A Dunántúli Református Egyházkerület Levéltárának magyar vonatkozású középkori oklevelei 1265-1525.
(A Pápai Református Gyűjtemények kiadványai. Forrásközlések 1.)

Megnyitás

Kúr Géza: Küzdelmeink (1932)

Kúr Géza: Küzdelmeink (1932)

"Három egyházközség életéről kívánok szólani. Három ref. egyházközségéről, melyek körülbelül egy időben születtek, az az tértek a reformátio igazságaira, s kezdetben valószínűleg mint társegyházak a legelőbb kifejlődött anyaegyháznak (Kolozsnéma) voltak gondviselése alatt, de később különválva, önálló anyaegyházközségek keretében folytatták életüket.
Három egyházközségről lesz szó, melyeket egymástóI, ugyszólván csak olyan távolság választott el, hogy ha a kiáltás nem is, de a harangok szava egyikből a másikba áthallatszott, a lakosság pedig egymással az összeházasodások révén csaknem kivétel nélkül rokon volt mind a három faluban, mégis mindegyik egyháznak más és más lett sorsa a századok folyaman.
Az egyik megsemmisült (Füss) és ma már csak emlékezete is inkább a régi írásokban, mint az emberi köztudatban él; a másik meghalt, de halottaiból lsten különös kegyelme által 111 esztendő mulva feltámadott (Csicsó); a harmadik az egyházalakulásától kezdve, megfogyatkozva, tépve és megszaggatva ugyan az élet viharaiban, de él megszakítás nélkül napjainkig (Kolozsnéma)."

Megnyitás

Liszkay József: A Nagy-győri Evangeliomilag Reformált Egyház multja és jelene összefüggésben hazánk politikai s vallásos mozgalmaival  (1868)

Liszkay József: A Nagy-győri Evangeliomilag Reformált Egyház multja és jelene összefüggésben hazánk politikai s vallásos mozgalmaival (1868)

"Gondos figyelem, s kellő tanulmányozás után megismerkedvén a helyi viszonyokkal: vágy keletkezett lelkemben, egyházam múltját kapcsolatban jelenével néhány lapon felmutatni, - szentül hivén, hogy egyházam tagjai az ősök példája által buzdíttatva, igyekezendnek a hitbuzgalom- s áldozatkészségben azoknak méltó utódaik lenni, - s bizton reménylvén, hogy legalább az e város területén levő rokon hitfelekezetek okulva a mult gyászos eseményeiből, testvériesb viszonyt s melegebb vonzalmat ápolandnak egymás iránt, és sietendnek ez érzelemnek a gyakorlati életben is mindannyiszor hű kifejezést adni.
Őszinte szándok- s lélekismeretes pontossággal kutattam hát a czélomra vonatkozó adatokat, melyek nyomán az egészet öszzeállítandó valék.
Működésimben jelszavam volt a jog és méltányosság korlátain belől a történeti hűség, melyet bármily hizelgő vagy lekötelező érdeknek is feláldozni nem lehet, feláldozni nem szabad."

Megnyitás

Makár János: A Szokolyai Református Egyház története, néprajza (1965)

Makár János: A Szokolyai Református Egyház története, néprajza (1965)

"Ajánlom a Szokolyai Református Egyház híveinek, ezzel az áldott Igével: "De mi nem vagyunk meghátrálás emberei, hogy elvesszünk, hanem hitéi, hogy életet nyerjünk." Zsidók: 10: 39."

Megnyitás

dr. Nagy Gyula: A Kisharsányi Református Egyház története (1930)

dr. Nagy Gyula: A Kisharsányi Református Egyház története (1930)

"... A drávamelléki magyar nép a reformáció által találta meg Istenét; mint hosszas vándorlásból a hazatért, eltévedt gyermek, boldogan oda telepedett az Atya lábához és azóta soha se lett hűtlen, vagy pártütő. Vállalta a mártíromság súlyos keresztjét, melynek hordozásából vér, veríték, könnycsepp hullott. A küzdő élet e drága cseppjei patakká dagadtak, hogy hangtalan csobogásukkal beszéljenek a sok elfojtott fájdalomról. ..."

Megnyitás

dr. Nagy Gyula: A Pátkai Református Egyházközség Története (1943)

dr. Nagy Gyula: A Pátkai Református Egyházközség Története (1943)

"... Ötvennyolc évvel ezelőtt (1885-ben), Biczó Pál akkori lelkész megírta és kiadta a pátkai református egyház történetét. Azt óhajtotta, hogy a múlt ismeretéből épüljön az egyház. Az események azt mutatják, hogy nem nagyon épült, mert alatta és utána is kiütköztek azok a hibák, melyek sok keserűségnek voltak az okozói. A helyzeten a világháború is rontott, mert utána mégjobban felszabadultak a kis közösségek életében is a széthúzás és rombolás szellemei. Krisztus egyházában is a gyűlölség dominált, mert olyan választottak igazgatták, kiknek soha se jutott eszébe arra gondolni, hogy , "vajjon a Krisztus mit vár tőlem ?" E miatt volt minden baj. A sok csalódás és szenvedés után - Isten kegyelméből - tovább jutott egyházunk az élet útján. ...."

Megnyitás

Nagy Sándor: Hálaadás a templom alapjától a csillagig (1942)

Nagy Sándor: Hálaadás a templom alapjától a csillagig (1942)

„Az Érsekujvári Református Fiókegyház HALAADÁS temploma", - Épült: 1941. IX. 27 - 1942. X. 30-ig. Felszentelése 1942. Xl. 8.

Megnyitás

Nemesdédi Szabó Bálint: Emlékkönyv dr. Antal Géza egyházlátogatásáról  (1929)

Nemesdédi Szabó Bálint: Emlékkönyv dr. Antal Géza egyházlátogatásáról (1929)

"A belsősomogyi református egyházmegye életének, történetének legközelebbi félszázadához két oly magasan kiemelkedő, jelentőségét, jövőre való kihatását tekintve valósággal korszakalkotónak mondható esemény emléke fűződik, mely örökre felejthetetlen marad az itt élő refor­mátus hívek előtt s fénye, világa ott fog ragyogni a késő nemzedék, a fiak és unokák lelkében is.
Az egyik, időrendben első ilyen esemény volt néhai b. e. Antal Gábor püspök úrnak a múlt század végén, az 1898. évben egyházmegyénkben történt látogatása; a másik egyházkerületünk ez idő szerinti, köztiszteletben és szeretetben álló tudós püspökének, dr. Antal Géza úr­nak az 1926. és 1927. években végzett főpásztori egyház­látogató körútja. "

Megnyitás

Petőfi Sándor 1823-1923.  (1923)

Petőfi Sándor 1823-1923. (1923)

A PÁPAI REFORMÁTUS FŐISKOLA HÓDOLATA 1923. MÁRCIUS 15-ÉN.

Megnyitás