DREL DL 16.

  1. Főoldal
  2. Digitális archívum
  3. Oklevelek
  4. Középkori oklevelek
  5. DREL DL 16.

1469. – Mátyás király Sokszarvi Pálnak és rokonainak adja új adomány címén a Veszprém megyei Sokszarv birtokot.

  • DREL DL 16.
  • DREL DL 16.
  • DREL DL 16.
  • DREL DL 16.
  • DREL DL 16.
  • DREL DL 16.

Eredeti: lappang. A róla készült fénykép alapján a hajtások mentén megrongá­lódott hártya, szöveg alá nyomott pecséttel. A jobb felső sarokban kancelláriai jegyzet: commissio propria domini regis. A jobb alsó sarokban: Lecta et correcta M. T. d. rasis (?). A hátlapon a királyi könyvbe való bejegyzés: folio CC LXXXXIX.
Magyar fordítás: az eredetiről készült fénykép mellett, papíron, Kézírása a DREL DL 11. szám alatt található magyar fordítást készítő kéz írásával azo­nos.
Lelőhely: DREL DL 16.
Fénykép: (az eredeti fényképéről és a fordításról:) MOL DF 275785.
Kiadás: KÖBLÖS József: A Dunántúli Református Egyházkerület Levéltárának magyar vonatkozású középkori oklevelei 1265-1525. Pápa, 1997. (A Pápai Tudományos Gyűjtemények kiadványai. Forrásközlések 1.) 71-73. (30. sz. dokumentum).
Regeszta: –
 
Nos Mathias Dei gracia rex Hungarie, Bohemie, etc. memorie commendamus tenore presencium significantes, quibus expedit, universis, quod nos attentis et consideratis fidelibus serviciis fidelium nostrorum Pauli filii Iohannis et Stephani filii Francisci ac Gregorii filii Benedicti de Sokzarw per eos primum sacre dicti regni nostri Hungarie corone, tandemque maiestati nostre sub [locorum] et temporum varietate exhibitis et impensis possessionem Sokzarw predictam in comitatu Wesprimiensi existentem, in cuius pacifico dominio iidem Paulus, Stephanus [ac] Gregorius progenitores suos ab antiquo perstitisse seque persistere asserunt eciam de presenti, simulcum cum cunctis suis utilitatibus et pertinenciis quibuslibet, terris [scilicet] arabilibus cultis et incultis, agris, pratis, pascuis, fenetis, campis, silvis, nemoribus, virgultis, rubetis, montibus, vallibus, vineis, vinearumque promo[ntoriis], aquis, fluviis, piscinis, piscaturis, aquarumque decursibus, molendinis, molendinorumque locis et generaliter quarumlibet utilitatum et pertinenciarum suarum [inte]gritatibus quovis nominis vocabulo vocitatis sub suis veris metis et antiquis premissis sic, ut prefertur, stantibus et se habentibus memoratis Paulo, Stephano et [Grego]rio, ipsorumque heredibus et posteritatibus universis nove nostre donacionis titulo dedimus, donavimus et contulimus, immo damus, donamus et confe[rimus iu]re perpetuo et irrevocabiliter tenendam, possidendam, pariter et habendam salvo iure al[ieno] harum nostrarum vigore et testimonio litterarum medi [ante, quas in formam nostri privilegii] redigi faciemus, dum nobis in specie fuerint reportate.
Datum Bude feria quinta proxima post festum beati [____ ]1 episcopi et confessoris, anno Domini millesimo quadringentesimo sexagesimo no[no], regni nostri anno duodecimo, coronacionis vero sexto.
 
Mi, Mátyás, Isten kegyelméből Magyar-, Csehország stb. királya adjuk emlékezetül e jelen levelünkkel mindnyájoknak, kiket illet, hogy mi Sokzarwi Pál­nak, János fiának, és Istvánnak, Ferencz fiának, úgy szinte Gergelynek, Bene­dek fiának, híveinknek hü szolgálatait megtekintvén és figyelembe vévén, mellyeket Magyarországunk szent koronájának, s ennek folytán Felségünknek is a hely és idő különféleségéhez képest tettek, fenn nevezett Sokzarw (: Sokszarv :) helységét Veszprém vármegyében, mellyről ezen Pál, István és Gergely állítják, hogy annak békességes birtokában régi időtől fogva őseik voltak, s ők vannak jelenleg is, annak minden járulékaival és jövedelmeivel együtt, úgy­mint szántásra való mívelt és nem mívelt földeivel, szántóföldeivel, réteivel, lege­lőivel, szénatermő mezeivel, mezeivel, erdeivel, berkeivel, bokraival, hegyeivel, völgyeivel, szőleivel s szőlőhegyeivel, vizeivel, folyóival, halasaival, vízfolyásaival, malmaival és malomra való helyeivel s általában minden bármi néven nevezhető haszonvételeivel és járulékaival igaz és régi határai közt, ha az előrebocsátottak úgy vannak, mint mondatott, említett Pálnak, Istvánnak és Gergelynek s minden örököseiknek és utódjaiknak uj adományunk czímje mellett adtuk, adományoztuk és conferaltuk, sőt adjuk, adományozzuk és conferáljuk örök időre való joggal és megmásíthatatlanul bírandót, mások jogainak épségben maradása mellett, ezen levelünk ereje és tanúságánál fogva, mellyet ünnepélyes kiváltság formájában szerkesztetni fogjuk, ha nekünk mostani alakjában visszahozatik. Kelt Budán, szent [___________]1 püspök ünnepe utáni csötörtökén az Úr 1469. évében, országlá­sunk 12-ik, koronázásunk 6-ik esztendejében.

1 A napi dátum nem megállapítható, mert éppen a hitvalló püspök neve olvashatatlan. A Magyar Országos Levéltárban található nyilvántartás szerint az oklevél 1469. december 7-én kelt, ebben az esetben a Nicolai szót feltételezték. December 7-ét azonban valószí­nűbb, hogy vigilia Conceptionis beatae Mariae virginis-ként adták volna meg. Talán Brictii vagy Martini szerepel, ekkor a dátum feloldása: 1469. november 16.