Egyháztörténeti feldolgozások
dr. Miklós Ödön: A magyar protestáns egyházalkotmány kialakulása a reformáció századában (1942)
"...Kutatásaim, úgy látszik, a magyar reformáció bonyolult
folyamatának megértéséhez is jelentékenyen hozzájárulnak azon a belső, rejtett összefüggésen keresztül, mely az élet minden jelenségében a forma és tartalom között fennáll. Mint feladattom megoldásának melléktermékei új távlatokat nyitnak, melyek közelebbi vizsgalatra érdemesek. Lehetséges, hogy még magam is foglalkozhatom velük, de bizonnyal lesznek, akiknek figyelmét előtérbehelyezésükkel felkeltettem.
Mindenesetre nyugodtan állítom, hogy jó munkát igyekeztem
végezni, de sikerét, — magam is tudom, — az idő fogja
megmutatni. Az idő, mely a maradandót megőrzi és az elmúlásra ítéltet eltemeti. Nemcsak a történelemben, hanem a történetírásban sincs megállás. ..."
dr. Nagy Gyula: A Kisharsányi Református Egyház története (1930)
"... A drávamelléki magyar nép a reformáció által találta meg Istenét;
mint hosszas vándorlásból a hazatért, eltévedt gyermek, boldogan oda
telepedett az Atya lábához és azóta soha se lett hűtlen, vagy pártütő.
Vállalta a mártíromság súlyos keresztjét, melynek hordozásából vér, veríték,
könnycsepp hullott. A küzdő élet e drága cseppjei patakká dagadtak,
hogy hangtalan csobogásukkal beszéljenek a sok elfojtott fájdalomról. ..."
dr. Nagy Gyula: A Pátkai Református Egyházközség Története (1943)
"... Ötvennyolc évvel ezelőtt (1885-ben), Biczó Pál akkori lelkész
megírta és kiadta a pátkai református egyház történetét. Azt
óhajtotta, hogy a múlt ismeretéből épüljön az egyház. Az események
azt mutatják, hogy nem nagyon épült, mert alatta és utána
is kiütköztek azok a hibák, melyek sok keserűségnek voltak az
okozói. A helyzeten a világháború is rontott, mert utána mégjobban
felszabadultak a kis közösségek életében is a széthúzás
és rombolás szellemei. Krisztus egyházában is a gyűlölség dominált,
mert olyan választottak igazgatták, kiknek soha se jutott
eszébe arra gondolni, hogy , "vajjon a Krisztus mit vár tőlem ?"
E miatt volt minden baj. A sok csalódás és szenvedés után -
Isten kegyelméből - tovább jutott egyházunk az élet útján. ...."
Nagy Sándor: Hálaadás a templom alapjától a csillagig (1942)
„Az Érsekujvári Református Fiókegyház HALAADÁS
temploma", - Épült: 1941. IX. 27 - 1942. X. 30-ig.
Felszentelése 1942. Xl. 8.
Nemesdédi Szabó Bálint: Emlékkönyv dr. Antal Géza egyházlátogatásáról (1929)
"A belsősomogyi református egyházmegye életének, történetének legközelebbi félszázadához két oly magasan kiemelkedő, jelentőségét, jövőre való kihatását tekintve valósággal korszakalkotónak mondható esemény emléke fűződik, mely örökre felejthetetlen marad az itt élő református hívek előtt s fénye, világa ott fog ragyogni a késő nemzedék, a fiak és unokák lelkében is.
Az egyik, időrendben első ilyen esemény volt néhai b. e. Antal Gábor püspök úrnak a múlt század végén, az 1898. évben egyházmegyénkben történt látogatása; a másik egyházkerületünk ez idő szerinti, köztiszteletben és szeretetben álló tudós püspökének, dr. Antal Géza úrnak az 1926. és 1927. években végzett főpásztori egyházlátogató körútja. "
Pongrátz József: Dr. Antal Géza irodalmi munkássága 1881-1928 (1929)
A negyvenéves lelkész-tanári jubileumra összeállította Pongrácz József theológiai tanár, a pápai főiskola könyvtárnoka.
Rácz István: A Kerczai Ev. Ref. Egyház története (1897)
"A kerczai ev. ref. egyház történetével, keletkezésének
körülményeivel úgy vagyunk, mint hazánkban a legtöbb
református egyház történetével: ennek múltját is sötét
homály borítja el szemeink elől.
Mikor alakult meg Kerczán a református egyház?
Ki volt az első lelkésze, tanítója ezen egyháznak? Melyik
évben vagy évszázadban fogadtak be ennek lakosai a megújított
vallást? E kérdésekre biztos feleletet adni nem lehet.
Abból a korból semmi történeti emlék, semmi okirat nem
maradt fenn számunkra, — ha maradt is fenn, az nem
került eddig napfényre: ismeretlen, vagy hozzáférhetetlen
helyen van..
De azért ha nincs is írott emlékünk, következtetni
lehet és igen valószínű, hogy Kerczán a XVI. század végén
vagy a XVII. század elején már megalakult a református
egyház. "
Szabó Imre: A Pápai Ref. Főiskolai Ifjúsági Képzőtársulat története (1913)
"Jó megemlékezni a régiekről. Jó tudni a múltat,
amelyen a jelen alapszik s a jövő épül. Azok idejét
szándékozom bemutatni, akik öntudatlanul is szép történetet
irtak tetteikkel. A pápai tanuló ifjuság idealizmusának
történetét, az első szárnypróbákat, az eszthetikai
és erkölcsi nézetek kialakulását veszi itt a kegyes olvasó,
amint azok a „képzötársulat" kereteiben s eszközei felhasználásával
kifejlődtek. Az itjúság történetét, mely
mindenkor reménységre jogosít, az önmunkásság szeretetét,
melytől a jövő nemzedék karaktere függ, - ezt
foglalja magában a képzőtársulat."
Dr. Szabó István: Levéltári útmutató (1941)
„A magyarországi református egyház Egyetemes Konventje —
az egyházkerületektől ad hoc nyert törvényes felhatalmazás birtokában
— ezért tartotta elodázhatatlannak, hogy igen gondos előkészítés
után 1938. július 1-i hatállyal életbeléptesse levéltári szabályzatát,
majd annak kiegészítő függelékeképpen 1940. július hó 1-i
hatállyal a másolási és kutatási szabályzatot. E két szabályzat gyakorlati
alkalmazásának megkönnyítésére pedig az ország egyik legelső
levéltári szakemberével és történettudósával, Dr. Szabó Istvánnal
— kinek Dr. Miklós Ödön nagycsepelyi lelkipásztorral, a kiváló
történetkutatóval együtt már a szabályzatok előmunkálataiban és
elkészítésében is oroszlánrésze volt — kidolgoztatta az itt most
közrebocsátott részletes magyarázatot és tájékoztatást, bizonyos
mértekig végrehajtási utasításul is, de mindenesetre az alkalmazás
zsinórmértékéül.”