Egyháztörténeti feldolgozások

"Jó megemlékezni a régiekről. Jó tudni a múltat, amelyen a jelen alapszik s a jövő épül. Azok idejét szándékozom bemutatni, akik öntudatlanul is szép történetet irtak tetteikkel. A pápai tanuló ifjuság idealizmusának történetét, az első szárnypróbákat, az eszthetikai és erkölcsi nézetek kialakulását veszi itt a kegyes olvasó, amint azok a „képzötársulat" kereteiben s eszközei felhasználásával kifejlődtek. Az itjúság történetét, mely mindenkor reménységre jogosít, az önmunkásság szeretetét, melytől a jövő nemzedék karaktere függ, - ezt foglalja magában a képzőtársulat."

„A magyarországi református egyház Egyetemes Konventje — az egyházkerületektől ad hoc nyert törvényes felhatalmazás birtokában — ezért tartotta elodázhatatlannak, hogy igen gondos előkészítés után 1938. július 1-i hatállyal életbeléptesse levéltári szabályzatát, majd annak kiegészítő függelékeképpen 1940. július hó 1-i hatállyal a másolási és kutatási szabályzatot. E két szabályzat gyakorlati alkalmazásának megkönnyítésére pedig az ország egyik legelső levéltári szakemberével és történettudósával, Dr. Szabó Istvánnal — kinek Dr. Miklós Ödön nagycsepelyi lelkipásztorral, a kiváló történetkutatóval együtt már a szabályzatok előmunkálataiban és elkészítésében is oroszlánrésze volt — kidolgoztatta az itt most közrebocsátott részletes magyarázatot és tájékoztatást, bizonyos mértekig végrehajtási utasításul is, de mindenesetre az alkalmazás zsinórmértékéül.”

"Az egyetemes református egyház történetében, jóllehet a csurgói reform. egyház elejétől fogva nagyon kevés részt vett, és így nem is érezte közelebbről ama mozgalmakat, melyek a magyar protestánsokat úgy a hitjavítás ideje alatt, mint azután is folyvást érintették, mégis megvan a maga sajátságos története ennek is, és fájdalom, — hogy mint csaknem mindenütt — úgy itt is az első századok történetei nem fedezhetők fel, mint másutt, úgy itt is kitépte, megsemmisítette e lapokat az idő vaskeze, számos viszontagságai."

"Egyházkerületünk több egyházmegyéje, felterjesztésében sürgette, hogy a jegyzőkönyveinkben elszórva levő újabb Szabályrendeleteink gyűjttessenek össze, mert az azokhoz való közszükség parancsolta alkalmazkodást csak úgy lehet biztositani, illetőleg megkönnyíteni, ha azok egy kötetben feltalálhatok. Mivel egy ily gyűjtemény előállítása tetemes költséggel jár, közgyűlésünk úgy határozott, hogy készíttet egy betűsoros tárgymutatót, mely utaljon a szabályrendeleteket magában foglaló kerületi jegyzőkönyvekre. (.....) Utóbb azonban úgy rendelkezett (.....), hogy a kivánt célt csak úgy érheti el, ha Szabályrendeleteinket teljes szövegükben kiadatja s ezekhez az egyházakat, lelkészeket, tanárokat, tanítókat illető állami törvényeket is csatolja."

"A dunántúli református egyházkerület levéltárának keletkezése kímutathatólag a 18. század második felére esik. Az 1765. évi adásztevelí egyházkerületi közgyűlésen, Torkos Jakab superintendenssége alatt hozták meg ugyanis a következő határozatot:

,,Hogy a ven. superintendentiának dolgai rendesebben és helyesebben folyhassanak, elvégeztetett, hogy a v. superintendentia számára egy téka csináltassék, melynek a tractusok számjok szerint legyenek fiókjai, melyekben a tractusok levelei, mint valami archívumban conserváltassanak, nem különben a missilis, de közjóra célozó leveleknek legyen benne valamely repositoriuma."

Ez a kezdet: egy téka kilenc fiókkal. S az első rendezési elv: az iratoknak egyházmegyék szerint való osztályozása."