Egyháztörténeti feldolgozások

" Ezt a törvényt tisztelem: gondolkozásodban, itélettételedben szabad vagy; de azon légy, hogy mind eggyik mind másik bizonyos világos eldönthetetlen principiumokbú eredjen, és azokhoz térjen viszsza."

"A történelmi értékek megitélésénél rendesen két véglettel találkozunk. Vannak, akik a múltnak csak szép és dicsőséges oldalát szemlélik s elragadtatással szólnak az olyan személyekröl és intézményekről, társadalmi és nemzeti szervezetekröl, akik, vagy amelyek gyökereiket a mult legmélyebb rétegeibe bocsátják le. A jelen kornak minden újabb eszmeáramlata s minden újabb irányu tevékenysége iránt bizalmatlansággal viseltetnek. Viszont az ellentábor lenézéssel és lekicsinyléssel szól mindenröl, ami régi s így szerinte túlhaladott álláspont. Becse és értéke elöttük csak annak van, ami új s egyúttal a haladást és fejlödést jelenti, mert ezé a jövö."

"Óhajtottam a veszprémi ev. reform. egyházmegyét, a melyhez engem az őszinte gyermeki szeretet csatol, és annak egyházait már régebben meglátogatni, hogy ez áItal eleget tegyek nemcsak az egyházi törvény áItal rám rótt kötelességnek; hanem az egyházak vezetői és hívei iránt érzett azon jó szándékomnak, a melyre vonatkozóIag az apostollal én is elmondhatom: ,,Kívánlak titeket látni, hogy valami lelkiajándékot közölhetnek veletek. Róm. I. II."

"Mindazok, akik a fegyelem megsemmisítését kívánják, vagy annak visszaállítását gátolják, — tegyék ezt akár szántszándékból, akár meggondolatlanságból, — bizonyára az egyház végső szétzüllését mozdítják elő."

Az egyházmegye történetéhez az adatgyűjtés munkája már régen megkezdődött. Hrabowsky György, palotai, lajoskomáromi lelkész, senior, hangyaszorgalommal gyűjtögette az adatokat. Nagy értékü munka volna, ha megírta volna Dunántúl történetét, hiszen több, mint száz esztendővel élt előttünk s ami nekünk ma múlt, az őneki meg jelen volt. Az 1816. évi egyházmegyei gyűlés 9. pontjában felhívhatnak a lelkészek, hogy a gyülekezet kebeleben történt régi nevezetesebb dolgokról szóló irományokat hiteles formában a senior útján küldjék be a superintendenshez. Az 1870. évi püspöklátogatáskor is sok történeti adat jött össze. 1887-ben Gyurátz Ferenc, pápai lelkész (később esperes, majd püspök) akarta megírni az egyházmegye történetét, be is kérte a lelkészektől gyülekezeteik történetét, de Gyurátznak saját gyülekezete is annyi munkát adott, illetve ő maga annyi munkát keresett magának, hogy egy hosszú időt igény bevevő monográfia megírására nem maradhatott ideje. Az ekkor beékelődött történetek azonban igy is értékes forrásmunkák."